Elmesélem nektek egy napom itt a messzi távolban...

Felkeltem és ahogy kinyitottam a szemem az óceán csodás és kecses természetessége fogadott. Aztán kimentem megnézni a legkedvesebb pálmafámat a medence mellett, hogy a levelek nem e takarják el a napot a mézédes termés elöl. A hűsítő édesvíz után, úgy gondoltam kimegyek és úszom egyet az óceánban is, de rá kellett jönnöm, hogy ugyanolyan édes, ha nem édesebb és simogatóbb, mint a lágy szellő érintése a medence szélén. Az anyaföld adta örömök élvezete után a levegő végtelenségét is érezni vágytam, hogy lássam fentről, milyen hihetetlen domborulatok, "hó"födte hegyek és hívogató völgykatlanok kápráztatják el az embert. A repülés kimerítő magasságai után leheveredtem az ágyamba, hogy kicsit elmerüljek a teraszról látható , a természet által tökéletesre alkotott festői szépségű vonulatokban.